Cookie / Süti tájékoztató
A felhasználóbarát működés érdekében oldalainkon Cookie-kat használunk. Az Elfogadom gombra kattintással hozzájárul a Süti (ún. „Cookie”) Szabályzatban foglaltakhoz.
Részletek
Elfogadom
Az emberiség legújabb háborúja: a járványkezelés
Rovat
Smart
Smart

Az emberiség legújabb háborúja: a járványkezelés

Az idén tavasszal pandémiává, azaz világméretűvé vált koronavírus-járvány hatásait sajnos nem kell bemutatnunk az olvasóknak. A fél emberiség életét megváltoztató vírus ellen cikkünk írásakor még nem fejlesztettek felhasználásra kész vakcinát. A járvány kezelésének lehetőségei kapcsán most a védőoltáson túl is tekintünk.
Az emberiség legújabb háborúja: a járványkezelés
Rovat
Smart

A járványok elleni első számú védekezési módszer a vakcina, azaz az oltóanyag kifejlesztése. Az ilyen készítményben legyengített vagy elölt kórokozók vagy azok részei, illetve egyes esetekben maga az ellenanyag található. A vakcinabeadás célja, hogy az élő szervezet egy specifikus kórokozónak ellenálljon, azaz gyakorlatilag mesterséges úton immunitást idéz elő, hatására a szervezetben ellenállás alakul ki az adott betegséggel szemben. Ha egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul a betegséggel szembeni teljes védelem.

Nyájimmunitásnak nevezzük, ha a népesség egy bizonyos arányban valamilyen módon immunissá válik a betegségre: ezt el lehet érni vakcina beadásával, vagy úgy is, ha az emberek jelentős része megfertőződik és kigyógyul. Az immunitást szerző egyének ezután nem járulnak hozzá a kórokozó továbbterjedéséhez, a fertőzéslánc nagy valószínűséggel náluk megszakad.

A világ országainak célja, hogy saját járványügyi helyzetük kedvezően alakuljon, s ennek érdekében a helyi adottságoknak vagy veszélyeknek megfelelő oltási naptárt, védőoltási rendszert vezetnek be. Ne feledjük, hogy bár a vakcináknak köszönhetően rengeteg járványtól szabadult meg az emberiség, a kórokozók változatlanul jelen vannak a környezetünkben, és ha felhagyunk a törvényileg világszerte szabályozott védőoltások beadásával, újra visszatérhetnek.

Járványtan, vagyis epidemiológia

A járványtan olyan tudomány, amely nemcsak magával az adott betegséggel, hanem a hozzá kötődő jelenségek időbeli variációinak mérésével is foglalkozik, feladata a folyamatok törvényszerűségeinek felderítése, és ennek segítségével a betegségek megszüntetése. A fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének okait is kutatja, s eszközöket fejleszt ezek megelőzésére, teljes felszámolására.

Biológusszemmel az epidemiológia a mikrobiális populációdinamika azon ága, amely a mikrobák szaporodását nemcsak mennyiségükben, hanem az általuk fertőzött és a fertőzhető egyedek számában is méri. Behatóan foglalkozik a populáció egyészségügyi állapotát meghatározó tényezőkkel és a várható élettartammal is, a népegészségügyi intézkedéseket részben ennek eredménye alapján hozzák meg.

Giovanni Maria Lancisi pápai orvos már a 18. században megfigyelte, hogy a mocsarak lecsapolásának köszönhetően jobb higiéniai körülmények alakultak ki. Rájött, hogy ez okozhatja a különféle betegségek, köztük a malária visszaszorulását. A járványokat összefüggéseiben is vizsgáló modern epidemiológia első komoly mérföldköve a londoni Soho kerületéhez, az 1854-es kolerajárvány idejére tehető. Dr. John Snow térképen is vizsgálta az itteni eseteket, majd arra jutott, hogy a fertőzés forrása egy nyilvános vízhálózat volt. Miután ezt lezáratta, a fertőzés megállt.

A járványtan fejlődése nagyon lassan indult be, az első sikerek után is még éveknek kellett ahhoz eltelni, hogy meghonosodjon az országokban. 1865-ben Joseph Lister angol sebész fedezte fel, hogy még a nyílt sebbe jutásuk előtt kell a baktériumokat elpusztítani, s ehhez fejlesztett ki antibakteriális eljárásokat. Erről szóló tanulmányát 1867-ben jelentette meg, de több évtizedes küzdelmet kellett folytatnia, hogy az orvosi gyakorlatban meghonosodjon a felfedezés.

Az epidemiológiának köszönhetően az emberiség ma már képes modellezni a járványok terjedését statisztikák és matematikai modellek alapján, például Barabási-Albert László cikksorozatunkban korábban ismertetett hálózatrendszer-kutatásainak segítségével. A tudományágnak a matematikán felül azonban filozófiai és etikai szempontokat is figyelembe kell venni a siker érdekében. Az sem mindegy, hogy a népesség mekkora stressznek van kitéve, milyen táplálkozási lehetőségei és szokásai vannak, vagy épp milyen az általános szociális helyzet.

Endémia, epidémia és pandémia

A különböző kifejezések csak a fertőzöttség arányszámaira, méretére utalnak. Endémiának nevezzük, amikor egy adott betegség szokásos előfordulási arányban jelenik meg a népességben. Amint ez egy bizonyos határon felül emelkedik, már epidémiának (járvány) nevezzük. Pandémiának (világjárvány) pedig akkor hívjuk, amikor a fertőzöttségi arány több kontinensre terjeszkedik – ahogyan a COVID-19, vagyis a napjainkban tomboló új koronavírus-járvány teszi ezt.

A védekezési módszereket illetően nem szolgálhatunk újdonságokkal olvasóinknak, hiszen ezeket az elmúlt időszakban mindenki a saját bőrén tapasztalhatta meg. Ám az általános higiéniai szabályok betartásán túl az első számú védekezési, sőt inkább megelőzési mód természetesen a védőoltás kifejlesztése lenne. A megelőzési módok, a karantén felállítása, a maszkviselés és a közösségi távolságtartás hatásos módszerek, még elszabadult járvány esetén is gyengítik a betegség terjedését.

A karantén már a középkorban is bevett gyakorlat volt, a világ első modern értelemben vett karanténját pedig az 1793-as philadelphiai sárgalázjárványra válaszul építették. Az 1799-ben megnyíló Philadelphia Lazaretto Quarantine Station hajókikötő megnyitásakor minden városba érkező hajónak részletes ellenőrzésen kellett átesnie, s a fertőzött utasokat karantén kórházába zárták.

Új fegyver: a digitalitás

Talán a megelőzésben válhat majd a legfontosabbá, de bármilyen fokozatú járványügyi helyzetben életmentő lehet az emberek digitális megfigyelése a szabadságjogaik tiszteletben tartásával, hiszen a futótűzként terjedő betegség útvonala így online feltérképezhetővé válik.

Kínában és Délkelet-Ázsiában a járvány viszonylag gyors leküzdését nagyban elősegítette egy hasonló módszer. A 21,1 millió fős kínai Hangcsou metropoliszban a koronavírus-járvány idején QR-kódokat használtak a lakosok egészségi állapotának megfigyelésére. Mostanra azonban felmerült, hogy a járvány után is digitális megfigyelés alatt tarthatják az embereket. A javaslat egy olyan automata rendszerrel figyelné a lakosságot, ami azt is tudja majd, ki mikor ivott alkoholt, vagy mennyit alszik. Ha például edz, az egészségügyi értéke nő, de ha dohányzik, akkor csökken – mindezek alapján az egyén értékelést kap. Az ötlet megvalósítása még bizonytalan.

Összeegyeztethető a digitális megfigyelés a szabadságjogokkal?

A Liberties hálózat, másik nevén Európai Szövetség a Szabadságjogokért éppen e szabadságjogok tiszteletben tartásáért küzd – egyelőre kilenc uniós tagországban. Az országok polgárai a koronavírus-járvány kontaktkutatásai alatt ugyanis rengeteg személyes adatot szolgáltattak nemzeti hatóságaik felé: kivel, hol, mikor, mennyit találkoztak. A Liberties biztosítani szeretné, hogy a kormányok nem kezelnek több személyes adatot, mint amennyi az epidemiológiai vonatkozásokhoz feltétlenül szükséges.

A Liberties szerint a tömeges megfigyelés felesleges és káros lehet, s ennek érdekében az európai kormányoknak figyelembe kell venniük az Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét, vagyis a GDPR-t. A kezdeményezéshez az alábbi országok csatlakoztak: Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.

Összeegyeztethető a digitális megfigyelés a szabadságjogokkal?

A Liberties hálózat, másik nevén Európai Szövetség a Szabadságjogokért éppen e szabadságjogok tiszteletben tartásáért küzd – egyelőre kilenc uniós tagországban. Az országok polgárai a koronavírus-járvány kontaktkutatásai alatt ugyanis rengeteg személyes adatot szolgáltattak nemzeti hatóságaik felé: kivel, hol, mikor, mennyit találkoztak. A Liberties biztosítani szeretné, hogy a kormányok nem kezelnek több személyes adatot, mint amennyi az epidemiológiai vonatkozásokhoz feltétlenül szükséges.

A Liberties szerint a tömeges megfigyelés felesleges és káros lehet, s ennek érdekében az európai kormányoknak figyelembe kell venniük az Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét, vagyis a GDPR-t. A kezdeményezéshez az alábbi országok csatlakoztak: Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország.